A szubszidiaritás alapelve
A nyolcadik a szubszidiaritás alapelve, amely a kormányzás felelősségével és korlátaival, valamint az önkéntes társulások lényegi szerepével foglalkozik. A kormányzat korlátja azt jelenti, hogy egy szervezet magasabb szintje nem tölthet be olyan funkciót, amely hatékonyan és hatásosan kezelhető a szervezet alacsonyabb szintjén olyan személyek által, akik közelebb állnak a problémákhoz és az alapokhoz. Elnyomó, vagy túlbuzgó kormányzatok gyakran megsértik ezt az elvet, amikor magasabb intézményesített szintre visznek feladatokat. Ebből az elvből fakad a hatáskör-átruházásának elve és az arányosság elve.
A csodálatos kenyérszaporítás történetében a tanítványok arra kérik Jézust, hogy engedje el a népet, hogy a környékbeli tanyákon élelmet keressenek maguknak.
Jézus azt válaszolja: ti adjatok nekik enni. Ne ruházzátok át ezt a feladatot másokra. Ha őket mi gyűjtöttük egybe, a mi feladatunk gondoskodni is róluk. Még egy mozzanat hozzátevődik a történethez János evangéliumában: „Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala” (Jn 6,9), és ezt használja föl Jézus a kenyérszaporításkor. Azt, amijük van, azoktól és azok által, akik közvetlenül részesei az eseményeknek.
De miért jó a szubszidiaritás elve szerint tevékenykedni? Mert több embernek, és személyes kibontakozásukat segítendő ad feladatot. A magasabb szintű tevékenység általában intézményesítettebb, technikai eszközökben gazdagabb, személyes viszonyokban viszont szegényesebb.
Egy mezőgazdasági szövetkezet megengedheti magának, hogy hatalmas géppel egy-két ember dolgozzon, míg a kis gazdaságban kalákában, egymást kisegítve történhet a betakarítás. A személyes kapcsolatok sokkal élőbb módon bontakozhatnak ki ebben a gyakorlatban.
Természetesen ez befolyásolja a hatékonyságot is, de itt kapcsolódik be az arányosság elve: ha nagyobb hatékonyságra valóban szükség van, akkor felsőbb szintre kell emelni intézményességében a dolgokat. Annak a parancsnak a példája ez, amikor Jézus példabeszédében az úr kifejti, hogy az egy talentumot is oda kellett volna adni a pénzváltóknak, hogy megduplázva kaphassa vissza: ezt egyedül, szakember segítsége nélkül nem tudta volna megoldani a szolga, aki a talentumot kapta (vö. Mt 25,27). Arányos és szükséges volt a cél eléréséhez a magasabb szervezettségi szintre vitel.